|
|
Blog
| 2010. 04. 21. | SZAKDOLGOZATI TÉMAAJÁNLÓ
Ha úgy érzed, hogy az általad írt (vagy írandó) szakdolgozati téma kellően különleges, érdekes vagy egyszerűen csak tökéletesen kidolgozott, oszd meg másokkal is az elképzelésedet!
Sokan már azon a ponton leakadnak, hogy miről is szóljon a szakdolgozatuk. Nem arról van szó, hogy buták és képtelenek lennének magának a szakdolgozatnak a megírására, ha nem inkább arról, hogy leblokkolnak. Képtelenek elhinni, hogy az általuk kitalált szakdolgozati téma egyáltalán kidolgozható.
Nos számukra már egy lökés is elegendő, hogy elinduljanak és a folyamat végére egy önállóan kidolgozott, kiváló szakdolgozat büszke tulajdonosai legyenek!
Ezt a lökést hivatott megadni a szakdolgozat-tema.blog.hu oldal.
Ha neked is vannak hasonló téma elképzeléseid, oszd meg velünk (küld el mailben az info -kukac- szakdolgozatiras.hu címre!) és mi feltesszük az oldalra, hogy az mások számára megadhassa azt a kis lökést, ami a szakdolgozatuk írásához kell.
|
Hozzászólások (0)
|
| 2008. 03. 25. | WIKIPÉDIA, MINT SZAKDOLGOZAT FORRÁS...?!
Megvallom mindig ellenálltam a kísértésnek, hogy egy szakdolgozatban a Wikipédiát forrásként használjam. Gondolom nem is kell indokolnom, hogy miért, hisz a Wikipédiában bárki lehet ”szerkesztő”, akár a szomszéd Mári néni is...
De pár hónapja megvettem Chris Anderson: Hosszú farok című könyvét (a cím megtévesztő, nem egy hölgyeknek szóló erotikus olvasmányról van szó, ha nem a digitális világ gazdaságra gyakorolt hatását mutatja be a szerző.) és lassan végre sikerült elolvasnom a könyv felét.
Azt most nem ecsetelgetem, hogy mennyire jó a könyv, jelenleg csupán egy érdekes gondolatot szeretnék kiragadni belőle.
Nos, jól gondoljuk, a Wikipédia tényleg nem tökéletes. Ebből kiindulva pedig fel sem merül senkiben, hogy egy enciklopédiával versenyre kelhetne.
De tegyünk egy próbát; állítsuk egymással szembe a Wikipédiát és mondjuk a Britannica enciklopédiát!
Első nekifutásra egyértelműnek tűnik, hogy míg a Britannicát szakemberek hada írja, csiszolgatja tökéletesre évek hosszú munkájával, addig a Wikipédiát ismeretlen tudásszintű emberek milliói formálják percről perce mássá, így nyilvánvalónak tűnik, hogy a Britannica könnyedén lenyomja ”ellenfelét”.
De biztos ez?
Ha a Wikipédia nem hiteles, akkor mi van a Britannicával? Az tévedhetetlen?
Nem.
2005-ben a Nature tudományos magazin próbára tette a Britannicát és 42 tudományos szócikkét vizsgálva megállapította, hogy szócikkenként átlagosan 3 hibát találtak. A Wikipédiában pedig 4-et.
A két tudásbázis között a fő különbség az volt, hogy a cikk megjelenését követően a Wikipédiában napok alatt javításra kerültek a hibák, míg a Britannica esetében ezzel meg kellett várni a következő kiadást.
...és ez az írott tudásbázisok fő hátránya: a változás lassúsága, illetve a tudásanyag korlátozott mennyisége!
Hol sekélyesek, hol pedig elavultak.
A Wikipédia összességében a világ legjobb enciklopédiája, ezt nem lehet vitatni.
Egy IBM felmérés szerint a leggyakrabban látogatott (természetesen angol nyelvű) szócikkek esetében a véletlen és szándékos hibák átlagosan kevesebb, mint 4 perc alatt javításra kerülnek, hisz a milliónyi önjelölt szerkesztő teljes kontroll alatt tartja a rendszert.
Természetesen ez nem minden szócikkre igaz, viszont a fontosabb fogalmak esetében egyértelműen számítani lehet a Wikipédia pontosságára.
Összegzésképpen a Wikipédia és a Britannica szócikkeinek minőségét szeretnénk egy 10-es skálán értékelni, akkor a következő eredményre juthatunk:
Wikipédia - Minőség: 0-10-ig változik, átlagban 5.
Britannica - Minőség 5-9 között változik, átlagban 7.
No, de a Wikipédiában tízszer annyi szócikk található, mint a Britannicában!
(forrás: Chris Anderson: Hosszú farok HVG kiadó, Budapest 2006, 81-86.o.)
Szóval, ha épp szakdolgozatot írtok, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy a Wikipédiát felveszitek-e a források közé.;)
Aztán, ha a konzulens tiltakozik, akkor a kezébe lehet adni a könyvet vagy a következő cikket! |
Hozzászólások (1)
|
| 2007. 05. 21. | KOPI PLÁGIUMELLENŐRZŐ RENDSZER - TÉNYLEG MŰKÖDIK?
Hurrikánként söpört végig a magyar médián a SZTAKI által fejlesztett KOPI plágiumellenőrzőről szóló hír. Szinte nincs lap, rádió vagy tv ami ne szentelt volna pár sort vagy mondatot az ”új” csodának.
A ”korai fecskék” még mint valami új, szenzációs találmányról számoltak be a KOPI kapcsán. Az újabb tudósítások viszont már megjegyzik, hogy a SZTAKI immár 4. éve tökéletesítgeti a plágiumellenőrző rendszerét. (Szóval azért annyira még sem új találmányról van itt szó.;))
Valaha - nem tudom miért - én is azon többség közé tartoztam, akik feltétel nélkül hittek a médákban közölt vagy leírt hírekben. Aztán olvastam pár cikket, láttam pár riportot olyan témákról, melyek a szakdolgozatírással foglalkoztak és rádöbbentem, hogy kivétel nélkül mind tele van csúsztatással és valótlansággal. Így manapság már kigyógyultam a média fóbiámból és kritikus szemmel próbálok olvasni a sorok közt.
Tegyük ezt most együtt a KOPI plágiumellenőrző rendszer sikere kapcsán!
Az mára már kiderült, hogy baromság ezt a rendszert újdonságként beharangozni. (Azért 4 év m?ködést én már nem neveznék annak.)
Az is kiderült, hogy a neten lévő anyagok kapcsán nem tudja vizsgálni az eggyezöséget. A rendszer csak a saját adatbázisában lévő dokumentumokkal tud összevetést végezni.
Gondolom már az is nyilvánvaló, hogy a rendszer nem tud különbséget tenni az ”ollózás” és a pontos hivatkozások mentén végzett idézet között. (Tehát célszerű nem ”belevágni” a szakdolgozat mellékletébe olyan anyagokat, melyek esetleg már szerepelnek a KOPI adatbázisában, mert igen nagy egyezést fog kiadni válaszként!;))
A lényeg viszont most jön!
Egy 2006 januári cikk megemlít néhány számadatot a rendszer kapcsán, mintegy sokkolandó a közönséget.
- 861 regisztrált felhasználó!
- 1400 feltöltött dokumentum!
Számoljunk egy kicsit! Ez durván 2-3 év termése volt akkoriban.
Egy év alatt kb. mennyi szakdolgozat kerül leadásra a magyarországi egyetemeken, f?iskolákon? 70-80.000?
Egy év alatt!
Tehát eddig az évente képződött dokumentumok mindössze 1%-a került feltöltésre a KOPI rendszerébe!
Minden rendszer csak annyit ér amennyit a leggyengébb eleme.
A KOPI esetében pedig ez a leggyengébb elem az emberi tényező. A f?iskolák, egyetemek tanárai, akik nem töltik fel a hozzájuk kerül? szakdolgozatokat. (Tisztelet az 1% nak!)
Egyszóval a média által 4 év után végre felfedezett plágiumellenőrző program nem ér egy hajítófát sem, amíg az ”emberi tényező” területén nem történik változás!
Én legalább is így látom a dolgot.... |
Hozzászólások (1)
|
|
|
|
|
Kapcsolat